Pornóvírus a párkapcsolatokban

Nem túlzás az, hogy a járvány alaposan felforgatta a mindennapjainkat: és ez ugyanúgy igaz a szexuális életünkre, mint például a megélhetésünkre. A vírus elronthatta, ami jó volt, felpörgethette a romlást, és görbe tükröt tartott számos folyamatnak: többek között a testi érintés utáni vágy fakulásának.Már a tavaszi karanténlét első napjaiban útjukra indultak vicces posztok, hogyan is lehet akkor most szexelni. Maszkban, másfél méteres arctávolsággal. Hamar kiderült, a kérdés nem vicces: a be- és összezártság sok problémát okozott a párkapcsolatokban – és a nemi életben. Az egyedülállóknál megszűnt a testi érintkezés lehetősége, de pszichésen a párok is nehéz helyzetbe kerültek: még ahol vonzalommal teli volt is a szexuális élet, a kényszerű folyamatos együttlét ott is elhidegüléshez vezethetett. Ahol pedig amúgy is csikorgott a kapcsolat, ott a járvány – és az esetleg ezzel járó egzisztenciális bizonytalanság – stressze nemegyszer elviselhetetlenné fokozta a feszültséget.

Állandó partnerünk

A különféle felmérések a szexuális elkülönülés mellett még egy dolgot jeleztek: megnőtt a kereslet a különféle pótszerek, ingereszközök, szexbabák/-robotok, és a virtuális valóság iránt. És a „rendkívüli állapot” újra rávilágított egy jóval általánosabb, hosszabb ideje tartó változásra, már ami a nemi életet illeti. A helyzet az, hogy visszaszorulóban a vágy a testi érintkezésre, egyre többen szeretik mind gyakrabban egyedül megélni a szexuális örömöket. A pszichológus szakértők szinte kivétel nélkül egyetértenek, hogy ennek első számú oka a pornó új szintre lépő, intenzív terjedése. Önmagában nem az önkielégítés és a hozzá kapcsolódó, fantáziálást erősítő szexuális tartalom a probléma. Hiszen a barlangrajzok óta vannak pornografikus képek, ősi ingerkeltő az erotikus szöveg is. A fotográfia megszülte a meztelen modelleket, aktképeket, majd a filmekben is elkezdődött a vetkőzés, magunk mellé képzelhettük nem egy kedvenc színészünket, színésznőnket. A pornófilm azonban új dimenziót nyitott. Teljes aktusokat tett valóságként átélhetővé. Ami a fantáziálás háttérbe szorulásán túl egyfajta mintaként is lecsapódhatott a nézőben. Ám mindez így is csak az utolsó másfél-két évtizedben vezetett komoly változásokhoz, méghozzá az internetnek és az okostelefonoknak köszönhetően. A pornográf tartalom mára folyamatosan elérhetővé vált. Méghozzá ingyenesen. Így potenciálisan állandó szexpartnerünk.

Női irányzat

 Vadász Eszter szexuálpszichológus megerősíti azt a vélekedést, hogy az új jelenség elsősorban a fér­fiak szexuális életére hat, mert hagyományosan ők a pornók címzettjei. „Tapasztaljuk, hogy a férfiaknál könnyebben alakulhat ki pornófüggőség. Egy szint után pedig egyre erősebb inger kell az élmény eléréséhez. Sok merevedési probléma innen ered az utóbbi években. Hosszú távon pedig impotenciához vezethet. A férfiak számára minden vágy kielégítésére van opció, és ezek az élmények erősebb hatásúakká válhatnak a testi érintkezés ingereinél.” De miért hatnak a pornók kevésbé a nőkre? Zala Márton szexuálpszichológus, aki szintén gyakorló terapeuta a területen, így foglalja össze az ezzel kapcsolatos tapasztalatokat: „A férfiak szexuális ingere alapvetően a látásra épül, márpedig a pornók alapvető hatáseleme az aktus vizualitása. De kezd megjelenni egy »női irányzat« is, több portálon már »for women« opció alatt. Némileg a szoftpornóra emlékeztet, nem csupán az aktusra koncentrál. A szexjelenetek kidolgozottabb történetbe ágyazódnak, több bennük az érzelem, a finom érzékiség, az udvarló-csábító, a nő vonzerejét hangsúlyozó verbalitás.”

Minek a testi?

  Az igazi kérdés persze az, mi váltja ki a pornó felé fordulást, és ez hogyan hat a párkapcsolatra. Vadász Eszter saját praxisa alapján is tipikusnak tartja, főleg középkorúaknál, a következő helyzetet: „A párkapcsolat egy időszakában megszűnik a szexuális élet. Például szülés miatt, vagy a társ hosszabb időre elutazik, vagy nagyon leköti a munkája. Gyakori, hogy a férfi ilyenkor rákap a pornóra. A hölgy gyanítani kezd valamit, mert a párja kevesebbet kezdeményez. Feltűnik, hogy zárkózottabban kezeli a számítógépét, telefonját. Férfi kliensek beszámoltak róla, hogy sokszor megvárják, amíg mindenki elalszik, majd az éjszakát pornózással töltik. És egyre kevesebb energiát fektetnek a párkapcsolatba. Nem kezdeményeznek beszélgetéseket, közös programokat. Mindez fokozatos elhidegüléshez vezet.” Fiatalabbaknál a pornófüggés már magának a szexuális kapcsolatnak a kialakulását is gátolhatja. A partner teste nem nyújtja a pornóknál megszokott ingert, merevedési zavar jelentkezik, és a nő is szorongani kezd, mert azt hiszi, nem elég kívánatos. Az előre vetített félelmek miatt aztán mind kevesebb a kezdeményezés. A szorongások okozta tartózkodás odáig is fajulhat, hogy a párok egyáltalán nem szexelnek. Miközben szeretik egymást, és más életterületeken akár gondtalanul élnek együtt. Szakértőink szerint ez is gyakoribbá vált. Főleg a Távol-Keletről hallani róla, hogy az új nemzedékben sok fiatal nő fel szexuális párkapcsolat nélkül, amire még büszkék is. Minek a testi kapcsolat? Nem jobb a szexuális öröm megélése számítógéppel, esetleg szexrobottal? Így nem kell udvarolni, nincsenek szagok, ízek, félelmek, bántások.

Nem ördögi, de…

Ezzel együtt Vadász Eszter azon az állásponton van, hogy a fenti problémák nem tisztán szexuális eredetűek. „Magának a szorongásnak, az elkülönülésnek, gátlásosságnak sokféle háttere lehet. És következménye a szociális kapcsolatok általános kerülése. Idővel persze pornófüggés is kialakulhat miatta.” A babák, pótszerek használata mögött is mélyebb lelki sérülések, hiányérzetek fedezhetők fel. A szexbaba gyakran a gyengéd, támaszt nyújtó társat pótolja. A művészetben emlékezetesen ragadta meg a jelenséget például Örkény István tévéfilmre is adaptált egypercese, Az ember melegségre vágyik, vagy egy 2007-es sikerfilm, a Plasztikszerelem. Fölmerül az a kérdés is, hogy megcsalásnak számít-e a pornózás. Hiszen még az is elképzelhető, hogy „beleszeretünk” egy pornószínészbe, vélt személyiségére is vágyunk a virtuálisan intim kapcsolatban. Szakértőink szerint létezik ilyesmi, és indokoltan válthat ki féltékenységet, de az esetek többségében az önértékeléssel van baj. Az ember persze azt is gondolhatja, hogy a pornós önkielégítés visszafogja a prostitúció, a kalandok, szeretők iránti igényt. Minek okozzak magamnak gondokat, párkapcsolati kockázatokat, ha minden vágyam könnyedén kiélhetem a neten? „Lehetséges, de egyelőre nem tudjuk kutatásokkal bizonyítani, hogy valóban létezik ilyen összefüggés – állítja Zala Márton. – De azt például kimutatták, hogy miután Amerikában, a hetvenes évek körül, legálissá vált a pornó, felfutásával párhuzamosan csökkenni kezdett a nőkkel szembeni szexuális támadások száma.” Vadász Eszter szerint azért nem kell dramatizálni a tárgyalt folyamatokat. „Megvannak még a hús-vér vágyaink. Akiknek volt már sikeres, örömteli szexuális kapcsolata, kevésbé veszélyeztetettek a pornófüggéstől. Velük inkább az fordulhat elő, hogy szexfüggők lesznek. De lehet valaki mindkettő: a párkapcsolatában naponta-kétnaponta van szex, de annyira potens, hogy pornós önkielégítésre is vágyik.” Fontos hangsúlyozni, hogy magában a pornóban nincs semmi ördögi. A függőség kialakulása jelenti a problémát. Amúgy például a közös pornónézés kifejezetten színesítheti egy pár szexuális életét. Nehézségekkel küzdő társaknál pedig terápiaként is alkalmazható. „A középkorú párok szorongást oko­zóan­ ernyedő vágyait újra föl­erősítheti, ha keresnek olyan erotikus könyv- vagy filmrészleteket, amelyeket együtt­ élveznek. A pornó is segítheti a visszatalálást a szexhez. Elvégre ilyenkor a másikkal vagyok, együtt fantáziálunk, közös a szexuális izgalmunk” – érvel a megoldás mellett Vadász Eszter.

Előképzés, beszédóra

A pornó terjedésének, könnyű elérésének igazi veszélyeztetettjei a kamaszok. Egy néhány évvel ezelőtti, hazai kutatás szerint a gyerekek nagy része 10-11 éves korban találkozik először pornográf tartalommal. Többnyire az okostelefonján. Lényegében ez jelenti számukra a szexuális felvilágosítást, a bennük látott mintákat kezdik követni. Pedig azok félrevezetőek. A fiúk számára pél­dául a nemi szerv méretének meghatározó szerepét, a gyors merevedés fontosságát sugallják, a lányok pedig azt hiszik, a jó szexhez gyönyörű test és kielégülések gyors láncolata kell. Aztán az első testi próbálkozásoknál jönnek a sokszor gátlásokat okozó csalódások. Ezért nagyon fontos lenne, hogy a szülők időben, minél korábban kezdjenek beszélgetni gyerekeikkel a nemi életről, és az iskola se kezelje félvállról a kérdést. „A fiatalok kapjanak mindenre kiterjedő szexuális nevelést, ami nem merül ki a nemi aktus ismertetésében, hanem az is célja, hogy tudjanak beszélni a szexuális életről, a párkapcsolatról, képesek legyenek kifejezni az érzéseiket, vágyaikat” – hangsúlyozza Zala Márton. „Nem kell várni ezzel feltétlenül a gimnáziumig.” A felnőtteknek sem ártana egy kis továbbképzés, főleg „beszéd­óra”. Mert hiába henceghetünk, hogy civilizációnkban szabadosan, tabuktól mentesen élhető meg és mutogatható a szex, beszélni még mindig csak vulgárisan vagy szé­gyenérzettől izzadtan, dadogva tudunk róla.

Jelen interjúcikk Forgács István tollából jelent meg a Népszavában.

Have a question?

[contact-form-7 404 "Not Found"]